[Slideshow "iconic-destionations" not found]

Országunk kincsei

Magyarország közkedvelt célország lett a külföldiek körében.

Ha mágikus kastélyokat keresel, UNESCO örökségeket, történelmi sokszínűséget vagy egy nyugodt vizet, ahol csendben tudsz horgászni – minden a rendelkezésedre áll.

Csodás naplementék, falvak, melyekben még él a tradíció, spirituális emberek, akik nyitott szívvel várnak.

Az országban bárhova mész, gyönyörű tájakat láthatsz. Bármerre is vagy, hegyek, völgyek, vizek a közelben. A Duna kettészeli az országot és varázslatos völgyeket épít, melyek kiváló lehetőségeket biztosítanak túrázásra és egyéb szabadtéri tevékenységekre.

A legszebb helyeink:

Balaton felvidék

A mozaikos felépítésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén, a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig fekvő terület mintegy 57 000 ha-os részén. A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

Tapolcai- Tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A hideg és a meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a Tapolcai-tavasbarlang is, amely része a város alatti, immár 10 km hosszúságban feltárt barlangrendszernek. A térség későbbi kiemelkedés miatt a barlangok legfelső része szárazzá vált.

Aggteleki Cseppkőbarlang

A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 1.200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 280 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millió évvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek. Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E járatokon kívül találunk még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult zsombolyokat (függőleges aknabarlangokat), valamint a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is. A barlangokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkoformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítenek.

Hollókő Valódi és őszinte, olyan igazi. Talán ez jellemezi legjobban a 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló Világörökségi kis falut a Cserhátban, amely több mint száz éves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros. Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”.

Tihanyi őslevendulás

A tihanyi Csúcs-hegy oldalában található a mai napig immár lassan 50 éves õslevendulás, mely június vége felé lilába öltözteti a hegyet. Ezen cselekedetével mint mágnes vonzza a túrázókat, akik lelkesen fényképezik. A látvány lenyûgözõ, érdemes leülni közé, és a páratlan kilátásban gyönyörködni, szívni a jellegzetes illatát. Kedvelt találkozóhelye ilyenkor a terület a pillangóknak, és a különbözõ méheknek. Illata mindent áthat. Nyugtató hatása régrõl ismert, ezért illóolajával a halánték bedörgölésével a fejfájás hatásosan csillapítható. Eleink szárított virágát a szekrénybe helyezték, mert köztudottam molyirtó. Sõt, a szúnyogok is elkerülik. A tihanyi házak kertjeiben szinte mindenkinél megtalálható ez a jellegzetesen mediterrán növény.

Szalajka – völgy

Hol található a Szalajka-völgy?

A népszerű és kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található. A Völgyet az Egererdő Erdészeti Zrt. kezeli, a természetvédelmi szempontokat pedig a Bükki Nemzeti Park érvényesíti. A Szalajka-völgy olyan természeti érdekességek és látványosságok otthonául is szolgál, mint például

a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás, az Istállós-kői-barlang, az Erdei Múzeum, valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút). Általános tudnivalók a Szalajka-völgy környékéről

A középhegységi jellegű völgy a 19. században, Szilvásvárad lakóinak akkori megélhetése, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. A völgy fő vízforrásában, a Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, de emellett mesterséges neveldéket is kialakítottak. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.

A Szalajka-patak forrásai szélsőséges vízjárású, tipikus karsztforrások. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A Völgy vadregényes növényzetéből az erdőtársulások közel felét a gyertyános-tölgyesek, harmadát pedig bükkösök teszik ki. A kirándulások során az ég felé magasodó kocsányos és csertölgyek árnyékában is megpihenhet a figyelmes erdőjáró.

Rám- szakadék

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb.

A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás – amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik – hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak.

Tisza-tavi Ökocentrum

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum – Magyarország új turisztikai látogatóközpontja, igazi látványosság. Az Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát.

Nádasdy-kastély A Nádasdy – kastély Nádasdladány szívében, Fejér megyében helyezkedik el. Eredetileg Nádasdy Lipót kis kúriája állt itt, ami része volt a család jelentős vagyonánank. Lipót halála után fia, Ferenc indítatására kibővítették – átépítették, ez a 1873 – 1880- as évek eljén történt. A kastély Tudor stílusban lett átépítve, Linzbauer István tervei alapján. Az építményt kovácsoltvas csillárok, faragott fabútorok, festett üvegablakok tették díszessé, amik a kor híres mestereinek kezemunkája által készültek. A kastély a korszak legmodernebb berendezéseivel lett felszereve. Légfűtés, gáz majd villany villágítás, beszélőcső hálozat, csatorna és föld alatti ételszálító rendszer biztosította a komfortot. Könyvtár és saját kápolna állt a család rendelkezésére. A kastély talán legkiemelkedőbb terme a családi arcképcsarnok, az Ősök csarnoka. Itt őrizték a felmenők egészalakos festményeit, a terem pompás díszítése ma is megcsodálható.​ ​ ​A birtokot tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, vízeséssel, viztoronnyal. Igazi különlegességnek számított a pálmakert és a fácánkeltető. Lipót halála után fia, Ferenc lett a birtok egyedüli örököse. ​ Gróf Nádasdy Ferenc Zichy Ilonát vette feleségül, akivel boldog házasságban éltek. Boldogságuk nem tartott sokáig, mert Ilona 24 éves korában, harmadik gyermekük születése után tragikus hirtelenséggel meghalt. Ferenc nem nősült meg újra, ez is bizonyítja, hogy feleségéhez erős szerelmi kapocs fűzte, senki se léphetett a helyébe. A legenda szerint a Nádasdy család segítette IV. Béla királyt, amikor a nádasban bújkált a tatárok elől, csak ők ismerték a rejtekhelyét, állítólag vadkacsával etették. Ezzel magyarázzák a címerükben szereplő vadkacsás motívum eredetét.​

Hortobágy

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

Kékestető

A Kékes-tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, egyes forrásokban 1015 méteres magasság olvasható. A Kékes hegy a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A terület közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült.

Dobogókő

Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, amely az ország egyik legszebb panorámájával büszkélkedhet.

Dobogókő télen is rendkívül vonzó kirándulóhely, hiszen a természet itt ebben a hónapban is gyönyörű, itt üzemel Magyarország első sípályája, a környékbeli lejtőket pedig a szánkósok is előszeretettel használják.

Visegrádi vár

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

Hámori-tó, Lillafüred

A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó Felső-Hámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében.

Átlagos mélysége 9 m, vagyis nagyobb, mint a Balatoné. A tónak eleinte nem is volt neve, csak Taj néven illették (a német Teich – tó szó után). A Vasárnapi Ujság 1861-ben megjelent cikkében Diósgyőri tónak nevezte, „mely Diósgyőr vidékének kétségtelenül egyik legregényesebb pontját képezi”. Ma még a helyiek közül kevesen használják a feneketlen tó elnevezést.

 

 

Log In or Sign Up